A Gimnáziumok Országos Szövetségének alapszabálya
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A szövetség neve és önmeghatározása
Gimnáziumok Országos Szövetsége
A Gimnáziumok Országos Szövetsége az 1994. november 25-én elfogadott alapszabályban megfogalmazott célok, feladatok és működési alapelvek szerint létrejött országos szakmai érdekképviseleti szervezet.
2. A szövetség székhelye
1174 Budapest Széchenyi út 1-7.
3. A szövetség bélyegzője
Körpecsét. Felső körívén: GIMNÁZIUMOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE felirat, középen a Magyar Köztársaság címere, alsó körívén az alapítás éve: 1994.
4. A szövetség céljai
- A sajátos gimnáziumi érdekek megfogalmazása, megjelenítése és érvényesítése a különböző fórumokon,
- ezen érdekek képviselete a gimnáziumokat érintő oktatásügyi döntések előkészítése során, - az egyes iskolák, illetve helyi, regionális és országos szakmai műhelyek közötti tapasztalat csere és együttműködés lehetőségének biztosítása.
5. A szövetség tevékenysége
- részvétel a gimnáziumokra vonatkozó tantervi szabályozás munkálataiban;
- részvétel a gimnáziumokra vonatkozó szakmai követelmények kidolgozásában
- részvétel a vizsgarendszer korszerűsítésével kapcsolatos munkálatokban;
- szakmai együttműködés a helyi programok kidolgozásában és továbbfejlesztésében;
-országos mérések és tanulmányi versenyek kezdeményezése a gimnáziumok valamennyi (5-12.) évfolyamán,
- szakmai, szaktárgyi fórumok szervezése;
- javaslatok, állásfoglalások kialakítása minden, a gimnáziumokat érintő kérdésben
II. A SZÖVETSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
l. A szövetség tagsága
a/ A szövetségnek rendes, tiszteletbeli és pártoló tagjai lehetnek.
- Rendes tag lehet minden gimnáziumi oktatást folytató iskola, ha az alapító levélben és alapszabályban megfogalmazottakat elfogadja és kinyilvánítja belépési szándékát. Az iskolákat az igazgató, vagy az általa megbízott személy képviseli a szövetségben.
- Tiszteletbeli tagokat a választmány javaslatára a közgyűlés választhat az oktatás, a tudomány és a kultúra köztiszteletben álló személyiségei, valamint a határon túli magyar gimnáziumok közül.
- Pártoló tagként bejegyezhetők a gimnáziumokban tanító pedagógusok és szakmai munkaközösségek, valamint - a választmány egyetértésével - a szervezet tevékenységét anyagi eszközökkel is támogató, természetes, illetve jogi személyek.
b/ Valamennyi rendes tag joga, hogy részt vegyen a közgyűlés munkájában, a tisztségviselőkre javaslatot tegyen, a közgyűléshez illetve a választmányhoz kérdést intézzen és arra érdemi választ kapjon. A rendes tag joga az is, hogy véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen, információt kapjon a választmány legfontosabb döntéseiről és az elnökség tevékenységéről.
A rendes tagok igénybe vehetik a szövetség szolgáltatásait és eszközeit.
A rendes tagok képviselői bármilyen tisztségre jelölhetők és megválaszthatók. Valamennyi rendes tag rendelkezik szavazati joggal,
c/ A rendes tag köteles a közgyűlés által meghatározott tagdíjat fizetni.
d/ A tiszteletbeli és pártoló tag jogai megegyeznek a rendes tagok jogaival, azzal a különbséggel, hogy tagdíjat nem kötelesek fizetni, szavazati joggal nem rendelkeznek és tisztségre nem jelölhetők.
e/ A tagsági jogviszony kilépéssel, valamint egy évi tagdíj fizetés
elmulasztásával szűnik meg.
2. Az szövetség tagszervezetei
a/ A tagszervezetek az szövetség tagjainak önkéntes társulásán alapuló szervezetei, a szövetség tagságát iskola-típusonkénti, területi, szakmai alapon tömörítik. Tagszervezet csak a választmány egyetértésével hozható létre.
b/ A szövetség céljait elősegítő programjukat maguk állapítják meg. Működésüket, tagsági viszonyaikat, vezetőik választási rendjét és - a választmány egyetértésével - más szervezetekkel kialakítandó kapcsolataikat (az alapszabály keretei között) önállóan alakítják ki.
3. A szövetség határozathozó és vezető szervei
A. A közgyűlés
B. A választmány
C. Az elnökség
D. Az ellenőrző bizottság
A. A közgyűlés
a/ A szövetség legfőbb szerve, amely a tagok összességéből áll és bármilyen kérdésben jogosult dönteni.
b/ A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal kell összehívni. Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha a tagok legalább egyharmada ezt írásban kéri, vagy ha a választmány indokoltnak tartja.
c/ A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés az eredeti napirendi kérdésekben 30 napon belüli összehívás esetén a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
d/ A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Minősített többség, tehát a jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges az alapszabály elfogadásához, módosításához, más egyesületekkel történő egyesülés és a feloszlás kimondásához. A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők megválasztása és visszahívása titkos szavazással történik. Az elnök köteles akkor is
titkos szavazást elrendelni, ha ezt a tagok kétharmada kéri.
e/ A közgyűlést az egyesület elnöke vagy általa kijelölt más tag vezeti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a közgyűlés által megválasztott két tag hitelesít, és a szövetség elnöke is, titkára is aláír,
f/ A közgyűlés a választmány és a tagok javaslatai alapján megállapítja a napirendjét.
g/ A közgyűlés kizárólagos hatásköre
- az alapszabály megalkotása és módosítása,
- a választmány, az ellenőrző bizottság és az elnökség tisztségviselőinek három évre történő megválasztása,
- a tagdíj összegének megállapítása,
- az elnökség beszámolójának elfogadása.
B. A választmány
a/ A közgyűlések közötti időszakban a szövetség döntéshozó szerve a
választmány.
b/ A választmány gondoskodik az alapszabályban és ügyrendben foglaltak, valamint a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. A közgyűlések közötti időszakokban dönt a szövetség mindazon ügyeiben, amelyeket az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe és döntéseiről a tagokat írásban értesíti.
c/ A választmány tagjai:
- a közgyűlés által választott 16 fő
- a tagszervezetek egy-egy képviselője
d/ A közgyűlés az általa választott választmányi tagokkal egyidejűleg 3 póttagot is választ, akik a kieső választmányi tagok helyére lépnek.
e/ A választmány fogadja el a szövetség ügyrendjét és éves költségvetését. A választmány üléseit az elnök hívja össze és vezeti.
g/ A választmány belső rendjéről és működéséről saját szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. A választmány üléseiről készült dokumentumokra a vonatkozó közgyűlési bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
f/ A választmány jogosult megállapítani a bankszámla feletti rendelkezés szabályait és dönt a gazdálkodás kérdéseiben.
h/ A választmány meghatározott feladatok ellátására állandó vagy ad hoc bizottságokat, illetve munkacsoportokat hozhat létre.
i/ A választmány köteles a szövetség közgyűlését minden év áprilisának végéig - a tagok legalább 30 nappal korábban, a napirend megjelölésével történő értesítése mellett - összehívni.
C. Az elnökség
a/ A szövetség tevékenységének ügyintéző és képviseleti szerve.
b/ Az elnökség tagjai:
- a szövetség elnöke - két társelnök - ügyvezető titkár - négy elnökségi tag
c/ A szövetség elnökét és az elnökség tagjait a választmány tagjaiból
titkos szavazással, 4 évi időtartamra a közgyűlés választja. Az elnök munkavégzésének akadályoztatása esetén a választmány a társelnökök egyikét ügyvezető elnöki feladattal bízza meg. Az elnökség szükség szerint ülésezik, az elnök azonban bármikor jogosult - elnökségi tag indítványára pedig 15 napon belül köteles - az elnökség összehívására.
d/ Az elnökség akkor határozatképes, ha ülésén legalább 4 tag jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
e/ Az elnökségi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az ellenőrző bizottság elnökét is,
f/ Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, tárgyát, a jelenlévőket és határozatok tartalmát. A jegyzőkönyvet az elnök és a titkár írja alá.
g/ Az elnökség feladatai és hatásköre.
- Az elnökség gondoskodik a közgyűlés és a választmány határozatainak végrehajtásáról és az egyesület folyamatos működéséről.
- Előkészíti a választmány üléseit.
- Delegáltjai útján képviseli a szövetséget a különböző társadalmi és állami döntés-előkészítő és döntéshozó fórumokon, tanácskozásokon és a médiákban.
- Gazdálkodik a választmány által jóváhagyott költségvetés szerint. Az alkalmazottak tekintetében munkáltatói jogokat gyakorol.
- Tevékenységéről éves beszámolót készít.
D. Az Ellenőrző bizottság
a/ Az ellenőrző bizottság elnökét és két tagját, valamint két póttagját a közgyűlés választja.
b/ A bizottság feladata: a szövetség jog- és alapszabály szerinti
működésének és vagyonkezelésének ellenőrzése.
c/ Az ellenőrző bizottság elnöke, vagy megbízottja tanácskozási joggal részt vesz az elnökség és a választmány ülésein.
4. A szövetség képviselete
A szövetség képviseletét az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt társelnök, illetve elnökségi tag látja el.
III. A SZÖVETSÉG ÜGYVITELE ÉS GAZDÁLKODÁSA
A szövetség ügyviteléért és gazdálkodásáért az elnökség felelős.
Erre a célra soraiból ügyvezető titkárt választ. Az elnökség az ügyvezető titkár koordinálásával alakítja ki a szövetség ügyrendjét. A gazdasági feladatokat gazdasági ügyintéző látja el.
Az iroda szervezeti működési rendjét az elnökség állapítja meg és a választmány hagyja jóvá.
A szövetség működésének pénzügyi alapjait a tagdíjak illetve egyéb bevételek (adományok, támogatások, pályázati úton elnyert összegek, vállalkozási bevételek) alkotják. A szövetség céljai megvalósítására alapítványt hozhat létre.
A tagdíjak fizetésének rendjét és mértékét a közgyűlés határozza meg.
A szövetség éves költségvetéséről, valamint gazdasági vállalkozási tevékenység elkezdéséről, illetve megszüntetéséről a választmány jogosult dönteni.
A szövetség a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, valamint a
gazdálkodás rendjét szabályozó, a választmány által jóváhagyott ügyrend keretei között önállóan gazdálkodik.
Céljai elérése érdekében vállalatot alapíthat, tagként gazdasági
társulásba léphet.
A gazdasági ügyintéző
Pénzügyi és számviteli képesítéssel rendelkező személy, aki a szövetség pénz és hitelügyeit, könyvelését, vagyonkezelését intézi és vezeti a nyilvántartásokat. Mindezekért a munkajogi szabályok szerint felelősséget visel. A szövetség vagyoni helyzetéről az ügyvezető titkárt és a testületeket tájékoztatja. Költségvetési tervezetet és mérleget készít. Tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein, szűkség esetén.
IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
a/ Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv, illetve a mindenkor hatályos és vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
b/ Az alapszabály felhatalmazza a választmányt és az elnökséget, hogy
az alapszabályban nem részletezett kérdéseket saját szervezeti és
működési szabályzatban szabályozza.
c/ Jelen alapszabályt a szövetség alakuló közgyűlésén, 1995. február 25-én fogadta el.
Budapest, 1995. február 25.
a Gimnáziumok Országos Szövetsége elnöksége
